Összeállítottunk egy, a külső és belső női nemi szervekről szóló igen részletes „útmutatót” mégpedig úgy, hogy a definíciók mellett a női nemi szervek részeire vonatkozó jellemző tulajdonságok magyarázatait is feltüntettük.
Ezzel az volt a célunk, hogy jobban érthetőbbé tegyük a külső és belső női nemi szervek közötti átmenetet, azok jellemzőit és azok „elhelyezkedését”.
Az alábbiakban a női külső nemi szervekről készült fotó látható, azaz a női szeméremtest, (vulva) annak részei és mellettük a rájuk jellemző tulajdonságok leírása.
Mons Veneris: A „Vénusz domb” latin elnevezése. Ez a zsírszövettel párnázott terület védi a szeméremcsontot, mely a hasüreg alatt és a szeméremajkak fölött található.
A „Vénusz domb” szexuálisan igen érzékeny néhány nő esetében, és a szeméremcsontot védi szexuális együttlétkor.
Ezen a területen található a szeméremtest (vulva) feletti fanszőrzet.
Csiklóredő: Ez az a kiemelkedő kis bőrredő, ami részlegesen vagy teljesen betakarja a klitoriszt (csikló-t), és az a feladata, hogy ezt az érzékeny testrészt védelmezze.
Clitoris: (csikló): Kicsi fehér vagy halvány rózsaszínű ovális formájú testrész a nagyajkak fölött és a védelmet nyújtó előbb említett kiemelkedő kis bőrredő alatt található.
Rendkívül gazdagon beidegzett, kb. 8000 idegvégződést tartalmaz, ezért nagyon érzékeny. A klitorisz vérrel telt öblös szerv, mely a férfi nemiszervhez, a péniszhez hasonló szerkezetű, ami viszont kevesebb, kb. 4000 idegvégződést tartalmaz, mérete viszont sokkal nagyobb a klitoriszhoz képest.
A szexuális izgalom ideje alatt a klitorisz megnagyobbodik és az őt borító kis kiálló rész visszahúzódik, hogy a csikló még könnyebben hozzáférhető legyen. Létezik nagyon kicsi méretű csikló, de olyan nagy méretű is, hogy az őt takaró bőrredő nem is takarja be, csak részlegesen. A mogyoró méretű csikló nagy méretnek számít.
Labia Majora: (nagyajkak) A nagyajkaka szeméremtestkülső ajkai, melyeket zsírszövet bélel, és a gát fölött található. Rendszerint fanszőrzet borítja és belső felszíne fokozatosan nyálkahártya jellegűvé válik, sok faggyúmiriggyel, melyeknek az illata szexuálisan izgató lehet.
Urethra: (húgycső) A húgycső kivezető nyílását közvetlen a csikló alatt találjuk. Ez a szervünk nem függ össze a szexualitással vagy a reprodukcióval, viszont ennek segítségével távozik a vizelet a testünkből. A húgycső a húgyhólyaghoz kapcsolódik. Mivel a húgycső igen közel található a végbélnyíláshoz, a nőknek tanácsos a törlőkendő használatakor azt előröl hátrafelé tartó irányba alkalmazni, hogy elkerüljék a hüvely bakteriális fertőzését.
Labia Minora (kisajkak) A szeméremtest belső ajkai a kisajkak, mely a nagyajkaktól beljebb található, rugalmas vékony bőrkettőzetből állnak. Feladata a csikló, a húgycső és a hüvely védelme. Megjelenési formája igen változatos, lehet nagyon kicsi méretű, a nagyajkak között elrejtve, de lehet előrenyúló nagy méretű is. A legelterjedtebb metafora formáját tekintve a virág alakja. Mind a kisajkak, mind a nagyajkak érintésre, nyomásra meglehetősen érzékenyek és néhány nő esetében igen rugalmasak. A kisajkak hasonlóak a férfi herezacskóhoz és az érzékenységük is ugyanolyan mértékű.
Vagina (hüvely) A hüvelyi bemenettől a méhnyakig, a húgycső kezdetéig terjed. Tágulékony cső, melynek hossza kb. 10 cm, de már szült nőknél ez nagyobb méretű is lehet. Ez a méret rövidnek tűnhet a férfi péniszmérethez képest, de szexuális izgalom alkalmával a méhnyak felemelkedik (összehúzódik), a hüvelyfal kiterjedése megnő és ez az állapot illetve méret egészen a szexuális együttlét végéig tart.
A hüvely feladata hármas: egyrészt rajta keresztül ürül ki a méhűr váladéka és a havi vérzés, másrészt nemi érintkezés alkalmával a pénisz befogadására szolgál, végül szülés alkalmával a szülési csatorna egy részét képezi.
A szexuális együttlétet követően a hüvely összehúzódása lehetővé teszi a méhnyak elernyedését, mely állapot tökéletes a spermák befogadására.
Perineum (gát) A gát rövid, rugalmas, lágy bőrredő, mely a szeméremtest aljától a végbélnyílásig terjed. A gát rendszerint beszakad a szüléskor és ez többé-kevésbé természetes dolog. Mindazonáltal a gát igen érzékeny része testünknek, és az előjáték ideje alatt örömszerzés forrása is lehet nőknek, férfiaknak egyaránt.
Anus (végbélnyílás) A végbélnyílásonkeresztül távozik a széklet a testből. Ugyan nem függ össze a reprodukcióval, a végbélnyílás is érintésre igen érzékeny része testünknek, akár nagyszerű örömszerzés forrása is lehet.
A következő útmutató a belső női nemiszerveket ábrázolja és mutatja be:
Fallopian tube ( petevezeték) A menstruációs ciklus második felében ezen a vékony vezetéken keresztül halad a petesejt a petefészekből a méhbe.
G-Spot (G-pont) A fenti illusztráción a G-pont-ként megjelölt hely valójában a „Skene mirigyek” néven ismert helyre mutat, és hogy valójában a „G-pont” mi célt szolgál, a tudomány számára még nem ismeretes. A G-pont létezését körüllengő vita ellenére egy tény bizonyos: mégpedig az, hogy léteznek olyan nők, akik azt állítják, hogy a hüvely ezen területének nyomására igen intenzív örömérzéshez jutnak. A G-pont izgatásához általában két ujj használata szükséges és mivel igen mélyen található ezért erőteljesebb nyomásra is szükség lehet. Az is előfordult már néhány nő esetében, hogy pont az erőteljesebb nyomás hatására vizelési ingert tapasztaltak, mivel a „Skene mirigyek” a húgyhólyag mellett találhatók.
Ovarium (petefészek) A petefészek a hasüregben, a méh két oldalán elhelyezkedő páros szerv. Kettős feladata van: egyrészt belső elválasztású mirigy, mely a női nemi jelleg kialakulását meghatározó és a női nem szervek működésében szerepet játszó hormonokat, az ösztrogén-t és progeszteron-t termeli, másik feladata a petesejttermelés, illetve érlelés.
Születéskor a petefészekben kb. 400.000 petesejt található, és a nő élete során ezek száma csak csökkeni fog. Azonban, ez nagy mennyiség sokkal több, mint ami a nők számára egyáltalán szükséges. Egy nőnek termékeny évei alatt kb. 500 menstruációs ciklusa van.
A peteérést követően a pete a petevezetékben vándorol, ez kb. 3-4 napot vesz igénybe. – ez alatt az időszak alatt a nő termékeny állapotban van és a teherbeesés könnyen bekövetkezhet.
Azok a petesejtek, amelyek nem termékenyülnek meg, menstruáció formájában távoznak a női testből.
Uterus (méh) A méh a nők legfőbb belső reproduktív szerve. A méh belső falát a nyálkahártya (endometrium) borítja, mely növekszik és változik a menstruációs ciklus ideje alatt:
a) előkészül a megtermékenyített petesejt befogadására,
b) minden menstruációs ciklus végén leválik, ha a megtermékenyítés nem történik meg.
A méhet igen erős izomzat veszi körül, melynek funkciója szüléskor a gyermek kitolása.
Fornix (hüvelyboltozat) A hüvely belsejének felső része, amely vékonyan terül el a méhnyak alsó és felső része körül. szexuális együttlét ideje alatt gömb alakúvá húzódik össze, hogy a pénisz szabad mozgását ezáltal biztosítani tudja.
Cervix (méhnyak) A méhnyak fala tágulékony, a méhbe nyílik, annak elkeskenyedő része.
Mérete változó, 1-3 milliméterig terjed, attól függően, hogy a menstruációs ciklus mely időszakában mérték. Mirigyei tapadós nyálkát termelnek, mely csapszerűen elzárja és védi a méhnyakat a fertőzésektől; az ovuláció ideje alatt ez a nyák elfolyósodik, hogy ezáltal elősegítse a spermiumok előrehaladását.