A menstruáció

A belső női nemi szervek közül a méh legbelső rétege a méhnyálkahártya, amely hormonális hatásra minden ciklus alatt fokozatosan megvastagszik, majd vérzés kíséretében lelökődik. Láttuk, hogyan illeszkedik a nemi érés folyamatába az első menzesz megjelenése. Magyarországon a vérzés jellemzően 12 és 13 éves kor között jelentkezik először, de egy-két éves eltérés sem ad okot aggodalomra.

A ciklus hossza felnőtt nőknél általában 28 nap, így a méhnyálkahártya lelökődése is 28 naponta következik be, innen származik az elnevezés (latinul: mensis: hónap). A két egymást követő menstruációs vérzés első napjai közötti 28 nap tehát a ciklus hossza, ebbe számítjuk bele a menstruációs vérzés 4-5 napját is. Serdülőkorban azonban ilyen rendszerességet csak ritkán tapasztalunk, semmilyen aggodalomra nem ad okot, ha a ciklus ennél néhány nappal rövidebb, esetleg hosszabb. Élettani hormonális működés állhat a 25 napos, csakúgy mint a 31 napos ciklusok hátterében.

Mind a nyálkahártya megvastagodása, mind leválása ugyanis hormonális hatásra következik be, és az ezt befolyásoló szabályozó rendszer ebben az életkorban még éretlen. A nemi teljesség korában a petefészekben a ciklus 14. napján tüszőérés következik be, azonban a peteérés nem abszolút feltétele a menstruációnak, rendszeres havivérzés peteérés nélkül is bekövetkezhet. Ilyen az első menstruáció után jelentkező menzeszek többsége, azonban ezt követően fél évvel már nagyrészt peteéréssel járó ciklusokat sikerült igazolni. Ha a ciklus eltérő hossza miatt kérdéses a peteérés megléte, erről szükség esetén több módszerrel megbizonyosodhatunk (ébredési hőmérséklet mérése, ultrahang vizsgálat, vérvétel).

Ugyancsak havonta jelentkezik vérzés a fogamzásgátló tabletta szedése mellett, azonban ez a vérzés a tabletta hormontartalmának, és nem a petefészek hormontermelésének eredménye. A vérzés ilyenkor a tablettaszedés 7 napos szünetében jelentkezik és megvonásos vérzésnek nevezzük.

Fiatalabb életkorban azt is természetesnek tekintjük, ha az egymást követő ciklusok hossza ugyanazon lánynál néhány napos különbséget mutat. Az élettani hormonális működést bonyolult szabályozó mechanizmus irányítja, melyet számtalan tényező befolyásol. Utazás, stressz, táplálkozási, életmódbeli változások, fizikai aktivitás egyaránt hatással lehetnek a ciklus hosszára. Egy-két menzesz ebben az életkorban könnyen ki is maradhat. Amennyiben a terhesség teljes biztonsággal kizárható, nincs ok az aggodalomra. Meglehetősen gyakran előfordul a vérzés kimaradása, például a szeptemberi iskolakezdés tájékán, iskolaváltás, családi problémák esetén.

Elég változatos lehet a menzesz jelentkezése fiatalabb életkorban. Melyek azok az esetek, amikor mégis érdemes orvosi tanácsot kérni? Ha az első vérzés 10 éves kor előtt jelentkezik, az mindenképpen tennivalót igényel, mint a korai nemi érés jele. Önmagában a korai menzesz nem jelent komoly problémát, de társuló rendellenességek kizárására indokolt az orvosi vizsgálat. Ugyancsak érdemes szakembert felkeresni amennyiben 16 éves korig nem jelentkezett az első havi vérzése.

Ha a nemi fejlődés egyéb jelei (emlőfejlődés, szőrzet megjelenése) eltérést nem mutatnak, nagy valószínűséggel nem lesz további tennivaló, de indokolt lehet a rendszeres ellenőrzés. A 21 napnál gyakrabban jelentkező és a hét napnál tovább elhúzódó vérzés esetén és bő vérzés esetén is kezelésre van szükség. A menstruációs váladék elsősorban méhnyálkahártya szövettörmeléket és vért tartalmaz. A vérzés mennyiségének pontos megítélése nehézkes, így inkább a vérzéses napok száma, az elhasznált tampon vagy betét mennyisége alapján lehet következtetni az átlagosnál bővebb vérvesztésre.

Különösen a hosszabb időn át meglévő bő vérzés gyengeséget, szédülést, vérszegénységet okozhat és mindenképpen kezelést igényel. Érdemes ezekben az esetekben orvoshoz fordulni, aki gyógyszeres kezeléssel segít a panaszokon. Átlagosnál bővebb vérzés hátterében fiatalkorban csaknem mindig hormonális okok húzódnak meg, szervi eltérés (méhizomdaganat, polip, gyulladás) inkább idősebb korban jellemző.

Esetleg a ciklus többi napján is jelentkezhet több-kevesebb ún. közti vérzés. Kevés pecsételő vérzés fogamzásgátló tabletta szedésének kezdetén is tapasztalható, ami az esetek többségében magától megszűnik. Szükség esetén nőgyógyászati és ultrahang vizsgálatok segítenek a pontos ok tisztázásában.

A túl ritka havivérzés hátterében legtöbbször a hormonális tengely nem kielégítő működése áll. Ha a terhesség kizárható (szükség esetén terhességi teszt elvégzésével), és semmilyen panasz nem jelentkezik, fiatalabb életkorban akár több hónapos várakozás is minden további nélkül megengedhető. Gyakran átmeneti stressz (vizsgaidőszak), fokozott fizikai aktivitás (atlétika) vezet vérzéskimaradáshoz. Kiemelendő a túlhajszolt és indokolatlan fogyókúra, ami először vérzéskimaradáshoz, de súlyosabb esetben a hormonális rendszer mélyreható, nehezen korrigálható működészavarához vezethet, ezért kerülendő. Hosszabb vérzéskimaradás esetén indokolt lehet részletes kivizsgálás.

A terhesség elleni védekezés módja szintén befolyásolhatja a vérzés mennyiségét. Hormonális fogamzásgátló szedése mellett a vérzés mennyisége általában csökken, ami előnyként értékelendő a ritkábban kialakuló vérszegénység, a kevesebb fogyott tampon vagy betét miatt.

A menstruációs ciklussal együtt járó hormonális változások okozhatnak enyhe kellemetlenséget: emlőfeszülés, teltségérzés, fáradékonyság, ingerültség, időnként fejfájás, azonban ezek az életmódot, aktivitást nem befolyásolják. A menzesz körüli időszakban azonban kifejezett panaszok is jelentkezhetnek, amelyek akár a normál napi teendők elvégzését is akadályozhatják, iskolai, munkahelyi hiányzáshoz vezethetnek.

Fájdalmas havivérzésről (dysmenorrhoea) beszélünk, ha a menstruációt kifejezett alhasi fájdalom, görcsök kísérik. A menzesz előtti napok tünetmentesek, a fájdalom a menstruáció alatt jelentkezik, az első egy-két napban igen kifejezetten. Igen gyakori kórképről van szó. A fiatal lányok jelentős része ítéli fájdalmasnak havi vérzését, azonban sajnos csak kis hányada fordul orvoshoz a tünetek miatt, holott megfelelő gyógyszeres kezeléssel többségük tünetmentessé tehető lenne. A fiatalkorban jelentkező fájdalmas havivérzés hátterében szervi elváltozás általában nem áll, ezek az esetek gyógyszeres kezelésre jól reagálnak.

Enyhébb esetekben rendszeres testmozgástól is eredmény várható. A házipatikában található szerek lehetnek a kezelés első lépései, azonban sokszor nem megfelelőek, így előnyösebb felkeresni a nőgyógyászt. Amennyiben a fájdalmas menstruáción kívül egyéb panasz nincs, vizsgálatot sem kell feltétlenül kell elvégezni, ezt a kezelőorvos dönti el.

Amennyiben a panaszok mellett rendszeres szexuális kapcsolat van, a fogamzásgátló tabletta nemcsak a nem kívánt terhesség ellen nyújt védelmet, de a fájdalmas menstruációs görcsöket is csökkenti.

A menzeszhez kapcsolódó másik tünetegyüttes, a vérzés előtti napokban jelentkező prémenstruális feszültség. A prémenstruális kifejezés a tünetek jelentkezésének időpontját jelöli: panaszai a menzeszt megelőző időszakban a legkifejezettebbek, a vérzés jelentkezésekor csökkennek. A feszültség kifejezés a vezető tünetekre utal: ingerlékenység, szorongás, félelem. A tünetek ismerete segíthet felismerésében. Kezelése ugyanakkor kevésbé egyszerű, sokszor több készítményt kell kipróbálni.

Az egészségi állapotoddal vagy kezeléseddel kapcsolatban az elsődleges információforrás a kezelőorvosod kell, hogy legyen, ezért ha bármilyen kérdésed merül fel, lépj kapcsolatba kezelőorvosoddal! Mindig egyeztess orvosoddal, mielőtt e tájékoztatóban található bármilyen javaslatot megvalósítasz.