Borotva és nemi betegségek

A nemi úton terjedő betegségekkel kapcsolatban sokan azt gondolják, hogy csak behatolás és ejakuláció során terjedhetnek, ez azonban hatalmas tévhit. A rossz hír, hogy sokkal több tényezőre oda kell figyelnünk…

Soha nem használunk mással közös borotvát vagy fogkefét – bár egyértelműnek hangzik, valószínűleg tini korunkban mi is kölcsönvettünk egy kád szélén kallódó borotvát, vagy a nagy kapkodásban véletlenül a lakótársunkét használtuk. Erre azonban nem árt odafigyelni: nem is gondolnánk, hogy a nemi betegségeket így is elkaphatjuk.

Kezdjük az alapokkal: a nemi úton terjedő betegségek általában testnedvekkel, tehát ondóval, hüvelyváladékkal, vérrel, izzadsággal terjednek. A nevükből is látszik, hogy a leggyakrabban szexuális érintkezés során kaphatjuk el ezeket, ám vannak olyan tárgyak, melyeken tartósan megtapadhatnak a kórokozók – a két legveszélyesebb tárgy a fogkefe és a borotva. Na, de miért is?
 

Köztudott, hogy a szánkban rengeteg mikroorganizmus található, melyek értelemszerűen megtapadnak a fogkefe szálai közt, és a nedves közeg miatt gyakran sokáig életképesek maradnak. Akármilyen puha fogkefét használunk, a fogmosás szabad szemmel nem látható sérüléseket okoz a szájnyálkahártyán, melyek utat engednek a fertőzéseknek. Éppen ezért fontos, hogy rendszeresen cseréljük vagy fertőtlenítsük a fogkefénket alkohollal, fertőtlenítő oldattal, vagy akár szódabikarbónával és forró vízzel. Egy nő a borotváját általában több területen is használja: lábon, hónaljon, de akár a nemi szerveken is. A legideálisabb, ha minden területre külön borotvát tartunk fenn, ám ezt – valljuk be – nem sokan tartjuk be. A borotvapengék közt megbújó baktériumok azonban jobb esetben egyszerű szőrtüszőgyulladást, rosszabb esetben akár nemi betegségeket is okozhatnak. Használat után tehát mindig fertőtlenítsük a pengéket, és tartsunk otthon egy csomag eldobható borotvát, hogy ne másé után kelljen nyúlnunk vészhelyzetben.

Sokan ódzkodnak a nyilvános mellékhelyiségek használatától, nem véletlenül: forgalmasabb helyeken ritka a takarítás, akár napi több ezren is megfordulhatnak, és ki tudja, mit hagytak a kilincsen, vagy a WC-ülőkén. Az igazság az, hogy az ülőkék messze nem olyan veszélyesek, mint egy közösen használt borotva. Az ilyen sima felületeken általában nem maradnak sokáig életképesek a kórokozók, a fertőzésekhez ráadásul nem elég „felszednünk” a kórokozót, de valahogy a szánkba vagy más nyálkahártyánkra kell juttatni azt – ez többnyire nem következik be, ha ügyelünk a kézmosásra. Más a helyzet, ha a bőrünkön apró sérülés, seb van, mely érintkezik az ülőkével: ekkor sokkal nagyobb az esélyünk a megfertőződésre.  Természetesen már csak a személyes higiénia miatt is érdemes ülőkevédőt használni, vagy inkább guggolni: fő a biztonság.

Ritkán, de előfordulhat, hogy fürdőben vagy közös törölközőhasználattal fertőződünk meg. Ez főként a gombás fertőzésekre jellemző, melyet gyakran magunknak okozunk azzal, hogy újra és újra ugyanazzal töröljük meg a nemi szervünket. Főleg nőknél praktikus, ha az intim területeket papírtörlővel szárítjuk meg, különösen akkor, ha egyébként is fogékonyabbak vagyunk a fertőzésekre.

Az eszközhasználattal történő megfertőződés kellemetlen, de megelőzhető megfelelő személyi higiéniával, rendszeres fertőtlenítéssel, sőt, vannak olyan betegségek, melyek ellen védőoltás is van: a humán papillómavírus, azaz a HPV az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő betegség, mely eszközhasználat útján is képes fertőzni. A védőoltást a nemzeti oltóprogramon kívül több esetben a helyi önkormányzat is támogatja, így ne bízzuk a véletlenre az egészségünket, érdeklődjünk kezelőorvosunknál az oltási lehetőségekről!

Az egészségi állapotoddal vagy kezeléseddel kapcsolatban az elsődleges információforrás a kezelőorvosod kell, hogy legyen, ezért ha bármilyen kérdésed merül fel, lépj kapcsolatba kezelőorvosoddal! Mindig egyeztess orvosoddal, mielőtt e tájékoztatóban található bármilyen javaslatot megvalósítasz.