A nőgyógyászati rákszűrés

Főként az utóbbi 20 év kutatásai vetítettek fényt a tényre, hogy a rosszindulatú daganatok legalább 20 százalékát vírusok okozzák. A HPV, azaz a humán papillóma vírus, amely ráadásul ma az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó, egyike ezeknek. A HPV tehető döntően felelőssé a méhnyakrák kialakulásáért.

Az állítás fordítva is igaz, tehát ha a szervezetben nincs jelen a vírus, akkor a méhnyakrák kialakulására gyakorlatilag nincs esély. A HPV-nek közel több mint 100 típusát ismerjük, melyből 50 típus terjed nemi úton. A HPV típusait rákkeltő képességük szerint két csoportra osztjuk: ez alapján beszélhetünk magas- és alacsony kockázatú csoportról. Léteznek a vírusnak olyan típusai is, amelyekről jelenleg még nem tudjuk, mekkora eséllyel okoznak rákot, ha okoznak egyáltalán. Tartós fertőzöttség során - legyen szó bármelyik típusról is - a HPV kóros sejtelváltozást okozhat. Fontos tudni, hogy a HPV fertőzés nem egyenlő a rákkal, annak kialakulásához több éves fertőzöttségre van szükség.

A FERTŐZÉS ESÉLYE

A humán papilloma vírus fertőzések nagyon gyakran fordulnak elő, a világon körül-belül 630 millió HPV fertőzött ember él. A különféle genitális HPV törzsek elterjedése jelentős földrajzi és etnikai különbségeket mutat. Egyes változatok gyakorlatilag csak Észak-Amerikában, mások főleg Afrikában találhatóak. A HPV több módon is terjedhet, de a méhnyakrák kialakulásának szempontjából fontos ún. genitális HPV típusait szexuális úton adják át. A nemi úton terjedő vírusok mintegy harmada HPV-fertőzés. Éppen ezért mindenki veszélyeztetett, aki szexuálisan aktív, tehát férfiak és nők egyaránt fertőződhetnek, és fertőzhetnek. Bár a HPV-t a szexuális úton terjedő betegségek csoportjába sorolják, nem a testnedvek cseréjével fertőz, hanem bőrkontaktus útján, azaz hámsejtek átadásával. Éppen ezért az óvszer nem biztosít teljes körű védelmet, csupán az esetek 60-70 százaléka ellen véd!

A nők kb. 80 százaléka találkozik élete során ezzel a vírussal, és az esetek többségében meggyógyul, anélkül, hogy a fertőzésről tudomása lenne. Néhány esetben az immunrendszer nem képes legyőzni a kórokozót, és a tartós vírusfertőzés méhnyakrák kialakulásához vezethet. A vírussal való fertőződés esélye a szexuális aktivitással, a partnerek számával összefüggésben fiatal korban a legnagyobb, és az évek múlásával csökken. A leggyakoribb előfordulás a 20-25 évesekre jellemző, ahol ez az arány 30-40 százalék. Az esetek többségében a fertőzést az immunrendszer legyőzi, és magától meggyógyul. A 40-45 éves korosztály már csak 10-15 százalékban fertőzött, és mindössze a nők három százalékánál beszélhetünk tartós fertőzésről, de ezekben az esetekben sem szükségszerű a betegség kialakulása. 45 év fölött ismét nő a fertőzöttségi arány 15-20 százalékra. 65 év feletti nők körében csak kifejezetten ritkán alakul ki a daganat.

FÉRFIAK HPV FERTŐZÖTTSÉGE

HPV-vírussal a férfiak egy részének nemi szerve is fertőzött, de esetükben ez általában nem okoz látható tüneteket és nem alakít ki betegséget. A nőknél ugyanis a vírus behatol a méhnyak felszínét borító hámszövet legalsó sejtrétegébe, ami szükséges számára ahhoz, hogy hosszú távon is életben maradjon és szaporodjon. A férfiak részéről fennáll a visszafertőzés veszélye, azaz egy vírushordozó férfi újra megfertőzheti a betegségéből kigyógyult partnerét - akár hüvelyi, akár orális szexről van szó. Ezért javasolt, hogy az a férfi, akinek partnerét méhnyakrákkal vagy rákmegelőző állapottal kezelték, végeztessen el egy olyan vizsgálatot, amelynek során megállapítják, hogy ő maga fertőzött-e a HPV-vírussal.

MIK A TÜNETEIM?

A HPV-fertőzöttség legtöbbször tünetmentes, és napokig, hónapokig, akár évekig is elhúzódhat a vírus lappangási ideje. Fontos megjegyezni, hogy a HPV-kórokozó tünetmentesen is megfertőzheti a partnert! A HPV magas kockázati típusai a méhnyakrák kialakulásáért felelősek, míg az alacsony kockázatúak a nemi szerveken megjelenő szemölcsök, más néven condylomák kialakulását okozzák. A méhnyak környékén található HPV-fertőzés a nők számára nehezen észlelhető területen alakul ki. Éppen ezért nőgyógyászati vizsgálat szükséges hogy mintát vegyenek, melyből laboratóriumban képesek a kórokozó kimutatására.
Vannak természetesen különböző tünetek, melyek a fertőzésről árulkodhatnak, mint például:

  • szokatlan viszketés
  • szexuális együttlét során fájdalom, vérzés
  • szemölcsszerű elváltozások a nemiszerven
  • partner fertőzöttségének jelei

A MÉHNYAKRÁK

Méhnyakráknak nevezzük a méhnyak (cervix) hámeredetű rosszindulatú daganatát. A méhnyakrák világviszonylatban és Magyarországon is a mellrák után a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében. A betegség gyakoriságára jellemző, hogy 100 000 nőből évente 30-40 betegszik meg. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon évente 2-3000 új beteggel kell számolnunk. Az újszülött leánygyermekek 2 %-a számíthat arra, hogy élete folyamán méhnyakrákos lesz. Az esetek többsége 30-40 éves korban jelentkezik. A méhnyakrák az összes daganatos halálozás egytizedét teszi ki.

DE HOGYAN JÖN LÉTRE?

Prostituáltak között a betegség sokkalta gyakoribb, mint például az apácák között. A méhnyakrák kockázata ugyanis a partnerek számával egyenes arányban áll. Ez azt jelenti, hogy minél több partnered van vagy volt az életed során, annál nagyobb az esélyed a megfertőződésre! Mindez arra utal, hogy a betegséget főként fertőzések váltják ki. A legveszélyesebb kórokozó a humán papillómavírus (HPV), de jelentős mértékben fokozza a kockázatot a nemi szervi herpesz, a chlamydia trachomatis, sőt a teljesen aspecifikus gyulladások tartós fennállása is. A normális leletként számon tartott méhszájsebek, átmeneti hám - nem okoznak rákot, sőt, bizonyos védelmet nyújtanak vele szemben.

ELŐZD MEG A BAJT!

Korunk szörnyű és mindmáig elég nehezen gyógyítható betegségétől mindannyian tartunk, de igen sokan vannak, akik ennek ellenére nem mennek el azokra a vizsgálatokra, amelyek tényleg időben fedeznék fel az elváltozásokat, amikor még megelőzhető vagy gyógyítható lenne ez a betegség. Szerencsére a méhnyakrák nagyon lassan, hosszú évek alatt fejlődik ki. Így azon daganatos betegségek közé tartozik, mely időben észlelve 100%-ban gyógyítható!

MIT CSINÁL A NŐGYÓGYÁSZ, AMIKOR RÁKOT "SZŰR"?

A nőgyógyászati rákszűrést a szokásos titokzatoskodás övezi, az orvosok "ezt" a szót használják, mely csak részben fedi a valóságot; a "betegek" pedig nem értik, félnek tőle. Pedig a dolog elég egyszerű. Nőgyógyászati rákszűrés nincs. Van azonban méhnyakrák-szűrés és van emlőrák-szűrés. Nos mit takarnak ezek a fogalmak? Mi történik a nőgyógyásznál?

Ehhez egy fülkében deréktól lefelé le kell majd vetkőznöd. Az alsóneműt, és ha nadrágot viselsz, azt is le kell venned, szoknyád és cipőd maradhat rajtad, válassz ennek megfelelően öltözéket. Vizsgálathoz egy speciálisan kialakított nőgyógyászati vizsgálóasztalt használnak, ezen kell fekve, térdedet behajlítva elhelyezkedned. Az orvos és az asszisztensnő segít a legkényelmesebb helyzetet megtalálnod. Az orvos először megtekinti a külső nemi szerveket, majd egy fémből készült eszköz segítségével a hüvelyt és a méhszájat. Az eszköz bevezetése lehet kissé kellemetlen, de fájdalmat semmiképpen nem érzel majd. Az eszköz alkalmazása szükséges ahhoz, hogy az egyébként összefekvő hüvelyfalak és a folytatásukban lévő méhszáj megtekinthető legyen.

Ehhez egy speciális mikroszkópot (kolposzkóp) használnak, ami közvetlenül a vizsgálóasztal mellett található. Ekkor történik maga a kenetek vétele, illetve a rákszűrés elvégzése. Ezek a beavatkozások semmilyen további kellemetlenséggel nem járnak. Rákszűrés során a kolposzkópos vizsgálat mellett kenetet vesznek a méhszáj külső és belső felszínéről. A kenetet az asszisztensnő egy kis üveglapra keni, amit később a laboratóriumban mikroszkóp alatt értékelnek. A méhnyak rákszűrés jelentősége azért igen nagy, mivel a rákot megelőző állapotok a méhszájon nagy biztonsággal felismerhetők, és időben elvégzett kezeléssel teljes biztonsággal gyógyíthatóak. Nyugi, semmi fájdalmas nem történik, legfeljebb csak kellemetlen a helyzet!

A műszer eltávolítása után a nőgyógyász hüvelybe vezetett ujjai segítségével áttapintja a kismedencét, tájékozódik a méh és a petefészkek nagyságáról, helyzetéről, gyulladás, terhesség, egyéb elváltozás meglétéről. Az egész vizsgálat csupán néhány percig tart, a rendelőben töltött idő nagyobb részét beszélgetéssel töltitek majd. Ha nem volt még szexuális kapcsolatod, az orvos a vizsgálatot ennek megfelelően módosítja, sérüléstől ekkor sem kell tartanod.

Amennyiben semmilyen kóros eltérést nem talál, úgy a vizsgálat az emlők megtekintésével lezárul, ha szükségesnek látszik, vagy panaszaid indokolják, kiegészítő vizsgálatokra kerülhet sor. Ez legtöbbször ultrahangvizsgálatot, vagy vérvételt jelent.

A KENET ÉRTÉKELÉSE

A kenetvétellel nyert sejteket aztán később laboratóriumban megfestik, szakértő szemek (citológiai előszűrő asszisztens, citológus szakorvos) megvizsgálják, és véleményt nyilvánítanak arról, hogy az így levett sejtek között van-e olyan, mely gyanús lenne. Ez a vélemény nem nyilatkozik arról, hogy van-e méhnyakrák, csak arról, hogy ennek gyanúja fennáll-e. Az eljárást a görög felfedezőjéről Papanicolau-festésnek hívják, és az eredményeket is P-betűvel és számokkal jelölik. Ha a gyanú nem áll fenn P1 vagy P2 jelzést kap a kenet, gyanú esetén P3-P4 vagy P5 jelzést kapunk. Természetesen a gyanú annál megalapozottabb, minél nagyobb a szám értéke.

Tekintettel arra, hogy a szűrővizsgálattal már akkor felismerhető az elváltozás, amikor még csak keskeny sejtréteget érint, külön kell választanunk az ún. rákmegelőző állapotokat. Ezen esetekben a sejtvizsgálat során kóros sejteket találnak, de területileg olyan kis helyen fekszenek, melyek egy egyszerű beavatkozással (méhszájplasztika = conisatio) eltávolíthatóak. Ez csak a beavatkozás során nyert szövetek mikroszkópos feldolgozásával mondható meg. Az így el nem távolítható elváltozások kezelése bonyolultabb és mindig egyedi mérlegelést igényelnek.

MÉG EGY SZŰRÉS LEHETSÉGES!

Hagyományos rákszűrésen csak a sejtek állapotát vizsgálják, a levett mintát nem tesztelik automatikusan HPV vírusra vagy egyéb szexuális úton terjedő kórokozóra, holott ez megoldható lenne ugyanabból a mintából. HPV vizsgálatra csak akkor kerül sor, ha két egymást követő sejtvizsgálat azt indokolja. A nők azonban saját megnyugtatásuk érdekében bármikor kérhetik orvosuktól a HPV vizsgálatot a citológiai lelet kiegészítéseképpen térítés fejében.

A méhnyakrák szűrőprogrammal sikerült drasztikusan visszaszorítani a méhnyakrákos megbetegedéseket, sajnos azonban a módszer nem tévedhetetlen. A citológiai mintavétel körülbelül az esetek 70 %-ban tudja kimutatni a rosszindulatú daganatot.
Sajnos az eljárás nem tökéletes, és előfordulhatnak olyan esetek, amikor a rákos betegség kialakulása már elkezdődött, azonban a kenetben mégsem látják az elváltozásokat. Ezeket álnegatív eredményeknek nevezzük. Ennek ellenkezője is előfordulhat, hogy kenet alapján tévesen merül fel a rák gyanúja, holott valójában a betegség nincs jelen. Tévesen pozitív eredmények következtében előfordul, hogy a vizsgálat kóros eredményt jelez. Ilyenkor a vizsgált személyben alaptalan félelmeket keltenek. A citológiai szűrővizsgálattal kiegészített HPV vizsgálat képes a téves diagnózisokat minimalizálni. A méhnyakrák szinte minden esetben HPV fertőzéssel együtt van jelen a szervezetben. HPV nélkül gyakorlatilag nincs daganat, tehát ha a bizonytalan esetekben HPV vizsgálat is történik, melynek eredménye negatív, akkor ki lehet jelenteni, hogy nagy valószínűséggel kizárható a rákmegelőző és rákos elváltozás jelenléte. Ha bizonytalan esetekben kimutatható a HPV jelenléte, akkor ez egyértelmű figyelmeztetés a betegnek és orvosnak egyaránt, hogy 6-12 hónap múlva ismételjék meg a vizsgálatot. A citológiai szűrés és HPV-vizsgálat leleteinek egyidejű értelmezésével a méhnyakrákos megbetegedések szinte minden esetben felismerhetőek és már korai stádiumban megbízhatóan felderíthetőek. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a HPV fertőzés önmagában még nem jelenti, hogy méhnyakrákos megbetegedésről lenne szó, hiszen a nők szervezetének többsége legyőzi a kórokozót!

MILYEN GYAKRAN MENJEK NŐGYÓGYÁSZHOZ?

Ha nincs semmilyen panaszod, évente egyszer elég felkeresni nőgyógyászodat. Indokolt esetben ő fogja megmondani neked a következő vizsgálat időpontját. Viszont ha bármilyen panaszod előfordul, ne várj, keresd fel az orvosodat minél előbb!

MIKOR MENJ AZONNAL NŐGYÓGYÁSZHOZ!

Mindig figyelj a testedre, és ha bármilyen szokatlan nőgyógyászati tünetet fedeznél fel magadon, azonnal kérj időpontot nőgyógyászodtól. Lehet, hogy csak egy könnyen kezelhető fertőzésről van szó, de az is lehet, hogy komolyabb baj van. Jobb minél előbb tisztázni.

Azonnali vizsgálatra van szükséged, ha:

  • nemi erőszak vagy zaklatás áldozata lettél
  • a szokásosnál erősebb, vagy szokatlan színű, illetve szagú hüvelyi folyásod van
  • csomó vagy gyulladás jelenik meg a nemi szerveiden
  • hüvelyed kivörösödik, viszket vagy ég
  • csomót tapintasz a melledben, vagy a mellbimbóid szokatlan váladéktermelésére, mellfájdalomra vagy a mell körvonalának változására figyelsz fel
  • a megszokott menstruációs görcsöktől független hasi fájdalmaid vannak
  • a menstruációs ciklusod megváltozik az első év letelte után

Az egészségi állapotoddal vagy kezeléseddel kapcsolatban az elsődleges információforrás a kezelőorvosod kell, hogy legyen, ezért ha bármilyen kérdésed merül fel, lépj kapcsolatba kezelőorvosoddal! Mindig egyeztess orvosoddal, mielőtt e tájékoztatóban található bármilyen javaslatot megvalósítasz.

Forrás:

Dr. Anne De Kervasdiné: Nők egészségkönyve 
Patricia Mennen/Dagmar Geisler: Az első szerelem