Hormonális életszakaszok

A női életet sokféle szempont alapján bonthatja szakaszokra az ember: iskolák, munkahelyek, szerelmek, gyermekek mentén, azonban a természet a hormonális működés alapján 4 nagyobb szakaszra osztja a nők életét. Ezek a gyermekkor, a pubertás kora, a termékenység időszaka, és a menopauza. Ezek a korszakok voltaképpen a nemi hormonok különböző koncentrációja alapján válnak el egymástól.

A gyermekkor

Hormonális működésünk születésünktől fogva szabályozza valójában az összes lényeges létfunkciónkat, így már gyermekkorban jelen van az ember szervezetében szinte minden hormon, ami később fontos szerepet fog játszani.

Mégis elválasztható a gyermekkor a női nemi hormonok alacsony koncentrációja alapján.

Iyenkor ugyanis mind a nemi hormonok, mind pedig a termelődésüket stimuláló úgynevezett gonadotrop hormonok jelenléte rendkívül alacsony.

Ezt nevezzük nyugalmi időszaknak.


Pubertás

A kamaszévekről mindenkinek vannak kellemes, vagy kellemetlen élményei, melyek mind a szexualitás kialakulásához, a valódi identitás kereséséhez kapcsolódnak. Ezt a változásokkal teli, nehéz, mégis izgalmas időszakot nevezzük pubertásnak. A pubertás kezdete egészen pontosan nem határozható meg. Azonban a másodlagos nemi jellegek (mellek növekedése, szeméremszőrzet kialakulása stb.) megjelenésétől a nemi teljesség kialakulásáig kb. 8 év telik el. Ebben az időszakban fejlődik ki a női test legjellemzőbb vonásai: a mellek, a kerekded csípő, de számos olyan változás is zajlik, ami nem ennyire látványos: kialakul a hüvely, a méh és a petefészek végleges formája, a később is jellemző savas pH. A folyamatot a hipofízisnek (a közti agy egy speciális részének) a hormontermelése indítja el.

Itt termelődnek ugyanis azok a hormonok, melyek szabályozzák a petefészekben termelődő tüszők érését, a petesejt kiszabadulását, tehát a menstruációs ciklust.

Így az első menstruáció jelentkezése jelenti a termékeny korba való átlépést. Azonban a pubertás és a felnőttkor között van egy jelentős átmenet, amíg kialakulnak a rendszeres vérzések, a testmagasság eléri végleges szintjét, és a lány lelkileg is készen áll a felnőtt életre.

A termékenység időszaka

Az első menstruációtól a kb. 45-51 évesen bekövetkező menopauzáig tartó időszak.

Ezalatt érik meg mindaz a petesejt (átlagosan 500), melyeknek valamelyikéből a gyermekek megfogannak. Ilyenkor a női nemi hormonok termelését a menstruációs ciklus határozza meg.

A változókor vagy menopauza

A menopauza természetes esemény, amely minden nő életében bekövetkezik. A menopauza kifejezés a szabályos havivérzés végleges megszűnését jelenti. A középkorú nők menstruációs vérzése előbb szabálytalanná válik (az addig 28 napos ciklus lerövidül a vérzéses időszak megnyúlik), végül teljesen megszűnik. Az ez után következő időszakot nevezzük a változás korának, más néven a klimaktériumnak. Életkori időpontja egyénenként változik, legáltalánosabban 45-55 éves korban kezdődik. Ez azt jelenti, hogy egy nő élete egyharmadát menopauzában tölti! Jelenleg csaknem kétmillió változókorú nő él hazánkban.

A menopauza oka a petefészek működésének csökkenése, illetve megszűnése.
Hirtelen lecsökken a döntően a petefészkek által termelt női nemi hormon, az ösztrogén mennyisége, vagyis hormonhiányos állapot alakul ki. Ez az állapot számtalan kellemetlen tünettel jár. A tüneteket három csoportba: a korai, középtávú és késői tünetekre oszthatjuk.

Korai tünetek: A klasszikus menopauzális panaszok röviddel az utolsó menstruációt követően vagy azt megelőzően jelentkeznek, ezért korai tüneteknek is nevezzük őket. A nők 80%-a szenved a következő tünetek valamelyikétől: hőhullámok, éjszakai izzadás, álmatlanság, ingerlékenység. Gyakori még a szívdobogásérzés, az ízületi, és izomfájdalmak. Előfordul a nemi vágy csökkenése. Sok nő számol be a pszichés tünetekről (depresszió, szorongás, emlékezetzavarok, önértékelés zavara).

Középtávú tünetek: Az ösztrogén csökkenése miatt a hüvely és környéke kémhatása megváltozik, kevésbé tud ellenállni a baktériumok inváziójának, ezért megjelennek a gyakori, állandóan visszatérő húgyúti és hüvelyi fertőzések. A hüvelyt és a húgycsövet fedő hámszövet szintén e hormon hiánya miatt elvékonyodik, ami számos kellemetlen tünettel jár. Csökken a nyálkahártya nedvessége, ami hüvelyszárazságot, és fájdalmas együttlétet okozhat. A húgycsőben létrejövő hámvékonyodás vizelettartási nehézségekkel járhat.

Késői szövődmények: A változókori csontritkulás az utolsó menstruációt követően 5-10 év múlva alakulhat ki a menopauza hormonhiányának következményeként. A betegségre a csonttömeg fogyása, a csontszerkezet károsodása, illetve a csontok törékenysége jellemző. A menopauza ösztrogénhiányos állapota kockázati tényező a szív- és érrendszeri megbetegedések (pl. infarktus) kialakulásában is.

A menopauza tüneteinek enyhítésére azonban ma már számos megbízható, és korszerű megoldás létezik, melyek a tünetek típusának és súlyosságának megfelelően hatnak csak az intim területeken vagy az egész szervezetben.

Az egészségi állapotoddal vagy kezeléseddel kapcsolatban az elsődleges információforrás a kezelőorvosod kell, hogy legyen, ezért ha bármilyen kérdésed merül fel, lépj kapcsolatba kezelőorvosoddal! Mindig egyeztess orvosoddal, mielőtt e tájékoztatóban található bármilyen javaslatot megvalósítasz.