Bárkivel előfordulhat: a szexuális fóbiákról

A fóbiák – akármennyire is próbálunk tenni ellenük – részei az életünknek, csupán alkat és szerencse kérdése, hogy milyen mértékben. Vannak, akiket egy pók vagy kígyó riaszt el, persze vannak szélsőséges esetek is: létezik térdfóbia, ízfóbia, csillagfóbia és hófóbia is. A szexuális fóbiák bár elsőre mulatságosan hangzanak, sokkal nagyobb problémát okozhatnak, mint gondolnánk…

Ha osztályozni akarjuk a fóbiákat, többfelé is oszthatjuk őket: léteznek megmagyarázhatatlan, vélhetően evolúciós vagy genetikai eredetű félelmek (egyesek ide sorolják a pókoktól való félelmet, illetve az úgynevezett „lyukfóbiát”, mely esetében a lyukacsos felületektől viszolyog az ember). Gyakrabban fordulnak elő pszichés eredetű fóbiák, mint az agorafóbia, azaz a tömegtől való félelem, és ide tartozik a szexuális fóbiák nagy része is.

A szextől, közösüléstől való félelmet kétféle néven is nevezzük: ez a genofóbia, illetve az erotofóbia. Ennek a szorongásnak a hátterében rendszerint valamilyen korábbi trauma áll, mint erőszak, molesztálás, bántalmazás, de a fóbiának vallási vagy nevelési okai is lehetnek. Az, aki erotofóbiától szenved, retteg attól, hogy testi vágyait kifejezze, és képtelen beszélni a szexualitásról. A meztelenségtől való félelem, azaz a gimnofóbia szintén indokolja ezt: ők azok, akik soha nem hajlandók levetkőzni, nyilvános fürdőket használni, sőt, gyakran nem csak a saját, de mások meztelenségétől is rettegnek. A medortofóbia ritkább, de annál bonyolultabb betegség: ez a merevedéstől való félelmet jelenti, mely olyan formában is előfordul, melyben az illető a saját merevedésétől retteg. Ennek a hátterében előfordulhat szülői fenyítés („a merevedés rossz, a merevedést titkolni kell”), gyermekkori trauma (molesztálás vagy nyilvános helyen átélt merevedés), vagy egyéb pszichés ok. A medomalakufóbia, azaz az erekciós zavaroktól való félelem már nem ilyen bonyolult: rendszerint szexuális zavarok, potenciagondok okozzák, melyek lényegében egy ördögi kört eredményeznek, melyből nagyon nehéz kilépni. Némiképp kakukktojás a csókfóbia, azaz a filemafóbia: ennek az oka általában a kórokozóktól való félelem, illetve undor a cserepes ajkaktól vagy a kellemetlen lehelettől.

A szexuális fóbiákról gyakran a partnerünkkel is nehéz beszélni, az őszinteség és a kezelés azonban mindig fontos a javuláshoz. Gyakran elég egy-két konzultáció egy szakemberrel, súlyosabb esetekben azonban évek is kellenek a teljes gyógyuláshoz, főleg, ha a fóbiát egy trauma idézte elő. A szorongások hátterében gyakran egy egészen egyszerű ok áll: félelem a teherbeeséstől és a nemi betegségektől. Egy nőnek különösen nehéz ez a téma, hiszen az orvosok gyakran nem tájékoztatnak kellőképpen a lehetőségekről. Az óvszer bár véd a teherbeeséstől és a nemi betegségek egy részétől, teljes védelmet egyik esetben sem várhatunk. A tabletta bár kiválóan véd a teherbeesés ellen, hormontartalma gyakran riasztó a nők számára, és ebben az esetben a nemi betegségektől is tartanunk kell. A leggyakoribb nemi úton terjedő betegségek, a HSV (herpesz) és a HPV (humán papillómavírus) okozta egyes kórképek ma már szinte teljesen megelőzhetők védőoltással és megfelelő védekezéssel. Kevesen tudják, hogy a HPV ellen az óvszer csupán részleges védettséget ad, így önmagában ez nem elég. Az óvszer emellett messze nem a leghatékonyabb módszer a nem kívánt terhesség ellen sem: helyes alkalmazás esetén a tabletta vagy az alacsonyabb hormontartalmú hüvelygyűrű is lényegesen megbízhatóbb. A felszabadult, félelmek nélküli szex egyik alapja a biztonságérzet, de ha fóbiáink vannak, ne féljünk felkeresni egy szexterapeutát – utólag hálásak leszünk magunknak!

Az egészségi állapotoddal vagy kezeléseddel kapcsolatban az elsődleges információforrás a kezelőorvosod kell, hogy legyen, ezért ha bármilyen kérdésed merül fel, lépj kapcsolatba kezelőorvosoddal! Mindig egyeztess orvosoddal, mielőtt e tájékoztatóban található bármilyen javaslatot megvalósítasz.