Védekezz okosan!

A felelős védekezés sokkal több annál, mint hogy levesszük a polcról az első kezünkbe akadó óvszert – meg kell találnunk a számunkra, illetve a partnerünk számára legalkalmasabb módszert, és el kell sajátítanunk a biztonságos használatot. Posztunkban ehhez nyújtunk egy kis segítséget.

Hormonmentes, hormonális, helyi használatú, barrier-elvű és így tovább - a védekezési módszerek száma szinte végtelen. A legmegfelelőbb módszer kiválasztásánál nem csak azt kell átgondolnunk, hogy a mi egészségi állapotunk, pénztárcánk, és életmódunk mit enged meg, de a partnerre is gondolnunk kell: a hagyományos gumióvszer például nem megfelelő latexallergia esetén, és a spermicidek is gyakran váltanak ki helyi irritációt. Nézzük a leggyakoribb védekezési módszereket!
 

Óvszer: viszonylag hatékony, hormonmentes megoldás, a termékkínálat ráadásul rendkívül széles, és a nemi betegségek egy része ellen is véd – az óvszer szinte tökéletes módszernek tűnik, azonban számos esetben problémás lehet a használata. Az átlagosnál nagyobb vagy kisebb méretek esetén nő az óvszer kiszakadásának és lecsúszásának a veszélye, a különleges méretű óvszerek beszerzése ráadásul körülményes. Ugyancsak nagy veszélyt rejtenek a különböző eredetű merevedési zavarok, ugyanis az óvszert csak folyamatosan merev péniszen lehet biztonságosan használni, így pl. ejakuláció után azonnal el kell távolítani. A síkosításhoz használt anyagokat gyakran látják el spermaölő hatóanyagokkal, melyek egyes esetekben irritációt okozhatnak, így ezt is figyelembe kell venni a módszer kiválasztásakor.

Tabletta: a legtöbb fogamzásgátló tabletta kétféle hormont tartalmaz alacsony dózisban, és a peteérés megszüntetésével, valamint egy esetleges beágyazódás megnehezítésével váltja ki a védőhatást. Amennyiben a családban nem fordult elő trombózis vagy tüdőembólia, és teljesen egészségesek vagyunk, bátran fordulhatunk ehhez a módszerhez, azonban néhány rejtett veszélyt ebben az esetben is mérlegelnünk kell. Gyakori hányás, hasmenés, vagy antibiotikum tartós szedése esetén a tabletta hatékonysága csökken, így „gyenge gyomrú“ nőknek nem ez a legideálisabb megoldás. Felszívódási zavar, vagy ezzel járó krónikus betegségek esetén szintén csökkenhet a hatékonyság, így a tápcsatornát érintő betegségek esetén mindig gasztroenterológus és nőgyógyász szakorvosok együttes engedélye ajánlott a szedéshez.

Spermicidek: a spermicid, azaz spermaölő termékek még napjainkban is igen népszerűek, holott használatuk körülményes, hatásfokuk gyengének mondható, kiválasztásuk pedig rendkívül nagy odafigyelést igényel. Mindig a saját adottságainkhoz (túl száraz hüvely, túl sok hüvelyfolyás) leginkább passzoló kiszerelést kell választanunk, valamint fontos, hogy minden együttlét esetén új adagot kell alkalmaznunk akkor is, ha az előzőnek még tart a hatóideje. A spermicid hatóanyagok gyakran okoznak helyi irritációt, így amennyiben égő, viszkető érzést, bőr- vagy nyálkahártyaduzzanatot és pirosodást tapasztalunk, hagyjuk abba a használatát.

Hüvelygyűrű: ez a módszer már hazánkban is egyre elterjedtebb, így feltétlenül említést kell tennünk róla. A gyűrű hatásfokban és hatóanyagban ugyanazt nyújtja, mint a tabletta, annyi különbséggel, hogy míg a tabletta hormontartalma a tápcsatornán keresztül szívódik fel, a gyűrű a tápcsatorna kikerülésével, a hüvelynyálkahártyán át bocsátja ki a hormonokat. A hüvelygyűrű használata egyszerű: felhelyezés után csak 3 hét múlva kell eltávolítani, majd a 21. napon kezdődő egyhetes szünet után kell újat felhelyeznünk. Három héten keresztül annyi a dolgunk, hogy figyeljünk oda, hogy a gyűrű folyamatosan a helyén maradjon és az éppen használt gyűrű ne szennyeződjön. A hüvelygyűrű tápcsatornát érintő betegségek esetén is hatékonyan alkalmazható, így azok számára is megfelelő, akik „gyomorgondjaik“ miatt nem szedhetnek tablettát.

Az egyes fogamzásgátló módszerek helyes alkalmazásával és lehetséges mellékhatásaival kapcsolatban fontos, hogy a módszer alkalmazása előtt figyelmesen elolvassuk a betegtájékoztatót, illetve a használati utasítást, és kérdéseinkkel forduljunk kezelőorvosunkhoz.

Az Ön egészségi állapotával vagy kezelésével kapcsolatban az elsődleges információforrás a kezelőorvosa kell, hogy legyen, ezért ha bármilyen kérdése merül fel, lépjen kapcsolatba kezelőorvosával!