A 25 év alattiak negyede még soha nem védekezett

Az iskolai felvilágosítás ellenére is hatalmas a tájékozatlanság

Minden harmadik megkérdezett 16-25 év közötti fiatal legalább hetente egyszer él nemi életet, ennek ellenére a korosztály egynegyede még soha nem használt semmilyen fogamzásgátló módszert– derül ki egy friss hazai kutatásból.(1) A felmérés alapján a felelőtlen viselkedés hátterében a szülői támogatás hiánya és a nem megfelelő felvilágosítás áll: az első együttlétnél a válaszadók fele azért nem védekezett, mert nem gondolta, hogy szükség lenne rá, minden tizedik pedig nem tudta, hogy milyen eszközök állnak a rendelkezésére. Az okok mellett a következményeket is jól tükrözik az adatok: hiába léteznek már olyan alternatív, megbízható védekezési eszközök, mint például a hüvelygyűrű vagy a spirál, az elmúlt egy évben minden tizedik fiatalnak szüksége volt sürgősségi fogamzásgátlásra, a 19 éven aluliak körében pedig csaknem minden második terhesség abortusszal végződik.(2)

 

Fogamzásgátlás világnapja, 2016. szeptember 26.

A kutatás során megkérdezett (1) magyar fiatalok átlagosan 16,5 évesen veszítik el a szüzességüket (a magas iskolai végzettségűek kicsit később, közel 18 évesen, az alapfokú végzettségűek pedig általában korábban), a védekezésre viszont ijesztően kevés figyelmet fordítanak. A 16-25 éves korosztály negyede még soha nem védekezett, annak ellenére, hogy jelentős részük legalább hetente egyszer él nemi életet, a könnyelműség miatt pedig gyakran kerülnek szorult helyzetbe: az elmúlt évben tízből egy válaszadónak szüksége volt sürgősségi fogamzásgátlásra.

Minden tizedik nő a párja miatt dönt úgy, hogy nem védekezik

Az első szexuális együttlét mindenki számára meghatározó esemény, a felfokozott hangulatban viszont megdöbbentően felelőtlenek a magyar fiatalok. A válaszadók csaknem fele semmilyen módon nem védekezik az első együttlétnél, közülük minden második azért, mert nem gondolja, hogy szükség lenne rá. Emellett minden tizedik nőt a párja győz meg, hogy nem kell védekezni. A statisztikák alapján az iskolázottság és a védekezéssel kapcsolatos tájékozottság között is szoros a kapcsolat: míg az alapfokú végzettségűek 65%-a nem védekezik első alkalommal, addig a felsőfokú végzettségűek 82%-a igen.

Sajnos az információhiány és a nem megfelelő felvilágosítás nagy szerepet játszik a védekezés elhagyásában: sokszor szembesülök azzal, hogy a fiatalok egyáltalán nem tudják, hogy milyen eszközök közül választhatnak. Pedig ma már léteznek olyan alacsony hormontartalmú módszerek, amelyek hosszútávú védelmet nyújtanak, és nem törik meg az intim pillanatokat, mint adott esetben egy óvszer felhelyezése. A hüvelygyűrű például kíméletesen, a tápcsatornát és a májat kikerülve fejti ki a hatását, és csak havonta egyszer kell felhelyezni.” – foglalta össze a fogamzásgátlás világnapja alkalmából Dr. Szőnyi György, szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke.

„Inkább ne is tudjak róla!” - az anyagi és a lelki támogatás is hiányzik a szülők részéről

„A felelőtlen viselkedésben hatalmas szerepet játszik, hogy mindössze tízből egy szülő támogatja anyagilag a gyermekét, ha fogamzásgátlásról van szó, egy megbízható védekezési eszközt pedig nem minden tinédzser tud megengedni magának.” - hívta fel a figyelmet Séllei Györgyi, szexedukátor, az Ars Erotica alapítvány munkatársa. „A kutatás eredményei azt is jól mutatják, mi állhat a háttérben: tízből hat családban egyáltalán nem beszélnek a szülők a gyerekekkel, sem az első szexuális élmény előtt, sem utána (1). Így maradnak a barátok és az online portálok, a valódi támogatás viszont, amire egy szexuális életét épp megkezdő serdülőnek szüksége van, a legtöbb esetben hiányzik.” – tette hozzá.

A fogamzásgátló finanszírozását a szülők helyett sokszor a férfi partner vállalja magára. Tízből négy fiatal nő nyilatkozott úgy, hogy a párja vásárolja a védekezési eszközt, így viszont az esetek döntő többségében (76%) csak az óvszeres pultig jutnak el. A férfiak többsége az óvszer mellett legfeljebb a fogamzásgátló tablettát ismeri, de az olyan alternatív eszközök, mint a spirál, a hüvelygyűrű vagy a tapasz ismertsége a nők körében is alacsony.

A megszakításos közösülés a fogamzásgátló tablettánál is népszerűbb

Bár a válaszadók csaknem kétharmada részt vett iskolai felvilágosító órán, a védekezéssel kapcsolatos ismereteik meglehetősen hiányosak és gyakran ellentmondóak is. Tízből kilenc fiatalnak az a legfontosabb, hogy az adott módszer minél megbízhatóbb legyen. Ennek ellenére a rendkívül kockázatos megszakításos közösülés a második leggyakoribb védekezési technika, messze megelőzve a tökéletes használat mellett közel 100%-os védelmet nyújtó méhen belüli eszközt vagy a hüvelygyűrűt. Az ellentmondás hátterében az állhat, hogy minden második fiatal számára döntő szempont, hogy az adott módszer ne okozzon elhízást, ne tartalmazzon hormont és, ami még ennél is fontosabb: kényelmes legyen a partner számára, és ne zavarja a meghitt pillanatot.

„A férfiaknak való megfelelési vágy és a hormontartalommal kapcsolatos tévhitek miatt sajnos sok nő lemond a megbízható, hosszútávú védekezési eszközökről. Pedig a mai modern fogamzásgátlók csökkentett hormontartalma messze elmarad a ’60-as években alkalmazott tablettákétól, és súlygyarapodást sem feltétlenül okoznak. A hüvelygyűrűben például feleannyi ösztrogén származék van, mint számos tablettában.” – fejtette ki Dr. Szőnyi György.

„Az elmúlt 5 évben ugrásszerű fejlődés tapasztalható a fogamzásgátlók piacán: olyan, a megszakításos módszernek alternatívát jelentő, innovatív eszközök jelentek meg, mint a hüvelygyűrű vagy épp a fogamzásgátló tapasz, amelyek a megbízhatóság mellett más fogyasztói igényeknek is megfelelnek (legyen szó a hormontartalomról vagy épp a kényelemről).” – mondta Dr. Csutora Péter, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatója. „A technikai fejlődés mellett fontosnak tartom azt is, hogy legyenek olyan online felületek, mint például a megújult fogamzasgatlas.hu, ahol kizárólag szakértők által jóváhagyott anyagok olvashatók, az Orvos válaszol rovatban pedig ismert nőgyógyászoktól kérdezhetnek a fiatalok.” – tette hozzá.

(1) Az NRC kutatása 500 fős mintán, a 16-25 év közötti magyar fiatalok körében készült, 2016 májusában

(2) http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/demografiai_evkonyv_2012.pdf